Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar legenda képes leírás - Legenda.tlap.hu
részletek »

Magyar legenda - Legenda.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: legenda.tlap.hu » Magyar legenda
Keresés
Találatok száma - 13 db
A Hévízi-tó legendája

A Hévízi-tó legendája

Valamikor az ősidőkben egy keresztény dajka Szűz Máriához imádkozott, hogy a rábízott, lebénult gyermeket gyógyítsa meg. A Szent Szűznél a könyörgés meghallgatásra talált, és a mélyből egy forrást fakasztott. A feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól az addig beteges, csenevész gyermek nem csak felgyógyult, de daliás ifjúvá cseperedett, aki Flavius Theodosius néven vált kelet-római császárrá.

A tihanyi kecskeköröm legendája

A tihanyi kecskeköröm legendája

A régi szép időkben Egy szép királyleány Aranyszőrű kecskéket Őrzött Tihany fokán. Sok kinccsel ért fel a nyáj Mely a hegyen legel. Még többel a leányka Szépsége ékivel. Szemének, éj-hajának, Arcának párja nincs: Csak rózsabimbó ajakán Van néma bús bilincs.

Attila, az Isten ostora

Attila, az Isten ostora

Vannak tárgyak, vannak ereklyék, melyek létét misztikus legendák övezik, ám valódi sorsukat sok esetben titokzatos homály fedi. Ilyen tárgy pl. Longinus dárdája (a dárda, mellyel a keresztre feszített Jézust megszúrták, és amelyet ma egy bécsi múzeumban őriznek, bár valódisága kérdéses), illetve ilyen Attila, hun király csodálatos kardja is, amiből több 'eredeti' darabot is láthatunk a világ különböző múzeumaiban.

Legenda magazin hírek
A Márton-nap története
A Márton-nap története A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap...
Európa istennő legendája
Európa istennő legendája Europé istennő, földrészünk szépséges névadója Ázsiából származik....
Szent Miklós eredeti legendája
Szent Miklós eredeti legendája Krisztus után 245-ben Kis-Ázsia-i Anatóliában, Patara városában született, egy...
Bikavér  Eger vagy Szekszárd a névadó?

Bikavér Eger vagy Szekszárd a névadó?

Bikavér kapcsán az egri és a szekszárdi borvidék juthat először eszünkbe. Mindkét településen különböző vörösborok házasításával kapják a bikavérként elkeresztelt testes, sötétvörös színű bort és mindketten a magukénak érzik az elnevezést. Lássuk melyik borvidék miért ragaszkodik a bikavérhez!

Botond és a görög óriás

Botond és a görög óriás

A magyarok jól ismerték a kelet-római császár birodalmába vezető utat. Jártak már ott, amikor Etelközben lakván, megsegítették a császárt a bolgárok ellen. Később a honfoglalást követően is meg-megfordultak arra, de akkor már jobban csábította őket a virágzó nyugati városok kincse, mint a hegyeken-völgyeken, sárba ragadt településeken messze túl sejlő Bizánc. Most azonban mégis délnek fordították lovaik kantárszárát, mert az új császár megtagadta tőlük az adót, amellyel a békét megvásárolta, sőt szövetségre lépett a németekkel.

Hirdetés
Csörsz árka

Csörsz árka

Rengeteg monda öleli körül a Tiszát. egyik kevésbé közismert mondája a Csörsz Árkáról szóló mendemonda, több mint 1300 éves népi elbeszélés. A Tisza mielőtt szabályozták volna nagyon gyakran medret váltott, több száz, vagy ezer évvel ezelőtt teljesen más meferben folyt. A monda szerint - az árok a mai Jászárokszállás mellett található; a névadó Csörsz, aki avar király volt beleszeretett a longobárdok lányába, Délibábba. A longobárdok királya csak úgy egyezett bele a házasságba, ha Csörsz vízen jön érte és vízen viszi el. A monda szerint csörsz parancsot adott egy árok építésére a Tisza és a Duna közt. A nászból azonban semmi sem lett, mivel Csörszöt agyoncsapta egy villám. A monda szerint nyaranta a szerelmes Délibáb keresi szerelmét az árokban.

Harkányi gyógyvíz legendája

Harkányi gyógyvíz legendája

Élt egyszer a harsányi hegy tövében egy vénséges vén özvegyasszony, tán még boszorkány is volt.Volt neki egy egy leánya. Ez a Harka nevű leányzó olyan szép volt, de olyan szép, hogy még az ördög sem maradhatott közömbös iránta. Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani.

Legendák és igaz történetek Győrről

Legendák és igaz történetek Győrről

Dunakapu tér A vaskakas története Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állították széljelzőként a Dunakapu térre. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen és büszkén azt jósolta: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik. Négy évvel később aztán, amikor a vár visszavételére vonuló magyar sereg elérte a Fejérvári Kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben akkor trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát.

Legendák, feltevések és tények

Legendák, feltevések és tények

Létezik olyan kapcsolat, amely látszólag annyira különböző népeket köthet össze? Létezik-e kapcsolat a sumérok, hurriták, mittaniak, habirok, hikszoszok, kassziták, káldeaiak, médek, horezmiek, szkíták, masszagéták, alánok, szabirok, avarok, hunok, magyarok, onogurok, kazárok, ujgurok és egy mai európai nemzet között? Összeolvadhattak-e ezek a különböző eredetű - mégpedig kusita, szemita és jáfetita - népek egyetlen mai nemzetbe? A válasz mindezekre a kérdésekre: Igen!

Hirdetés
Mátyás király legendája

Mátyás király legendája

Egyszer régen volt egy ország. A nevére sajnos már nem emlékszem. A legtöbb ember már elfelejtette. Ez az ország nagy is volt, szép is, voltak hegyei és völgyei, városai és rétjei, uralkodói és alattvalói. Voltak még legendái is, történetek hősökről és nem annyira hősökről, de mindenképpen jó emberekről. Mindenki ismerte őket, mindenki hallotta a szüleitől vagy a nővérétől, vagy egy barátjának a barátjától. Egy ideig... Most már nem olyan nagy ez az ország és a szépsége is megkopott. Egyesek szerint ez balszerencsés események láncolatának köszönhető. Mások azt mondják mindenki a saját szerencséjének kovácsa. Elvesztette hegyeit és völgyeit, uralkodóit és alattvalóit, s a legendái is feledésbe merültek. Pedig a legendák szükségesek.

Megszólalt a vaskakas Győrben  A suszterinas legendája

Megszólalt a vaskakas Győrben A suszterinas legendája

Megszólalt Győrben a vaskakas. A legenda szerint több mint 400 évvel ezelőtt, pontosan 1598-ban, és nem kis szerepe volt abban, hogy a törököket négyéves megszállás után sikerrel kiűzték a várból a magyar és az osztrák seregek. Idén nyáron aztán ismét kukorékolni kezdett, amikor a régmúltból fakadó történet megelevenedett egy négynapos programsorozat keretében. A vaskakas históriája a város legismertebb legendája. Az érckakas sokak számára a szabadság , a győzelem jelképe, a bátorság és a leleményesség diadala. Meseszerű történet, amely újra és újra életre kelti a győri vár töröktől történő visszafoglalásának históriáját. A bástyán billegő érckakas annak idején a szélirányt mutatta. Máig úgy mesélik, hogy a várat elfoglaló csapatok vezére, Szinán pasa hitt abban, hogy az erődítmény bevehetetlen, és megjövendölte, hogy amíg a kakas meg nem szólal, Győr török kézen marad. A kakas azonban a győztes ostrom éjszakáján megszólalt, és kukorékolni kezdett. Hangját a legenda szerint egy suszterinas kölcsönözte.

Rózsa Sándor élete

Rózsa Sándor élete

Anyját Kántor Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Más források szerint rablás közben Bácskán agyonütötték. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt. Első bűntettét Kiskunhalas határában követte el. A halasi külterületen, Balotapusztán, Darabos István gazdától két meddő tehén ellopása miatt 1836-ban indult ellene eljárás 23 éves korában, ekkor került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett, és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. Hatvan kitudódott bűnesete ismert.

Sirok nevének legendája

Sirok nevének legendája

Élt egyszer régen, egy sziklabércen az öreg Darnó király. Féltő gonddal nevelte egyetlen gyermekét. Egy aranyló délutánon, a patak mentén sétálva az ifjú Darnó király pórleányt látott. A lányt is - kit Tarnának hívtak - azonnal megigézte az ifjú király, egymásba szerettek. Ám az öreg király nem nézte jó szemmel kapcsolatukat, s elkergette fiát, a leány családját pedig megbüntette.

Tuti menü